Elmegyek véget vetek, ha már nem nyújt szépet nekem, talán a világvégét meglelem utamon, búmat keservem a mélyébe zúdíthatom, magam többé nem gyötröm földi kínnal, szomorúság utolsó kövét magamra kötöm, és a fenéktelenbe vetem megfáradt testem, kísértetjárás megszűnik uralkodni felettem, békesség fogja a majd kezem és elkísér, a hosszú úton megszűnik az idő s tér, a vándor hosszú útján megpihen, zajtól, lármától messzire.
