Nyári szerelem

Néma vagy, csillogó gyöngye szívemnek,
nap nem múlik, hogy szemem ne követne ,
most itt vagy félelemtől remegő testtel,
hangod helyett beszédesebb kalapáló szíved,
lágy simogató dallama egyre hevesebb lesz

Bújj ide hallgassuk a tücsök hegedűjét,
mint hívja ciripelő muzsikájával párját,
csaljuk az alkonyt a bokor rejtekébe,
terítse ránk védőn leplét, hogy ne félj
és kettőnk ölelését meg ne lessék,

A félhomály sem palástolja azt a tűzet,
amely izzó arcodra a szűzies pírt rajzolja,
hófehér lelked harcol a test ördögével,
de már készül elveszejteni téged,
mindkettőnk legnagyobb örömére,

Most a tücsök zenére minden nekünk dalol,
a hajló fák, a bokor, a hold s körötte a csillagok,
vágytól égő testünk remegőn egymáshoz simul,
Te vagy a legszebb, örömtől csillogó szemeddel,
forró csókjaiddal éltem át a tökéletes teljest

2007.06.17.