Szavaid kútjából

Mióta először ittam szavaid kútjából,
poharammal mindig visszajárok,
szívemet megtöltöm tiszta érzéssel,
kiszáradt ajkam nedvesítem szépséggel,
neked írok,- igen téged hívlak remélve, 

Mióta először ittam szemed sugarából,
csak e két gyémánt csillogását látom,
és hogy írjam le szavakkal,- ha az elakad,
mert a  szívem tőle lett lángoló katlan,
csillagok közé visz  el csábító ragyogása,

Mióta először ittam lelked forrásából,
mint a zarándok megtisztulni hozzád járok,
feltöltődni bársonyos szavaid simogatásával,
égő ajkamra ajkad adod szomjam oltására,
s megmártózni csacsogva csobogó fodrában,

2007.07.03.