Matyibá levelei XXVI.

Maszong József  Matyibá


                                       Drága Terusom, édös tesvírem !


    Ami aszt illöti nem is vagy té plétykás, csak szeröcc mesélni. A levelőddel alig ért ide a sánta postás Vili, oszt betesséköltem a kapun, hogy igyon mán égy pohárkáva,- mán az uccárú ösmerös szófoszlányok ütötték mög a fülem,
- egyébként  kéne az ideinek is a hely, mer a szomszéd mán a csapra gyógyult ugyan, de nem fogy a tavalyi guggolós borom.
- oszt az is késő mán, hogy figyelmeztöss a Pöncére, - mer oda vótam Zsuzsimnak gyógyíré addig ezök összeszűrték a levöt a Habókossa képzöld el. A Vendel addig dicsérte Pönce testi előnyeit mög szépségit, hogy az mögolvadva, mint kétnapos juhsajt , bévezette Bundás legnagyobb bánatjára sértetlenü a pincébe, oszt rábízta a hordók örzésit, tán még más is történt mögrészögülve ott lénn, ahogy Vendölné kacsingatva elújságolta néköm.
  - a másik dologban sé  tévödtél a Rica Marissal kapcsolatosan, hogy möghallom a híröket, mer a hírmondó öléggé föl van csavarva,- mármint a hangja, nem inkább ű maga a kerítésre.
Mive hosszú ősznek nézünk elibe, így az ablakok nyíva vannak, oszt mindön behallaccik az uccárú. Csak hallom, hogy jobbrú lakó Borcsáva a spriccelős beszédű öregasszonnyal vesézik ám a városi dógokat.
- aszongya a Rica Maris – halja é öreganyám mi oszt csak ugattyuk a szexöt, mer ami városba van az nem sömmi.
- Borcsa a fülire tölcsért kanyarított azza gübörcsös kezive oszt ugy hallgatta a szaftos dogókat. A másikkal mög falbú, mint a motolla vetötte a körösztöt, mer fél, hogy az ördög elé kerül a másvilágon, pedig ha tudná, hogy az ördög is sírva könyörög, hogy né mönnyön oda, tisztölje mög minél hamarább az angyalokat.
- no tésasszony képzölje a szomszédnak, oszt felém bökött , az asszonya filszínész lösz, legalább is a sógornője a Zsuzsa asszony úgy akari. Mán mindönük rámönt az urizálásra.
A Béa mög olyan szoknyába jár , mint a többi , képzölje kiláccik belüle a prüttyentőjük. Ha nétán elszölletik magukat a kis szoknyácska fölröppen oszt az egész tompor kinn van a placcon. Ráadásul mög ami alatta van az mindön csak nem bugyingó, valami tanga a neve néki, oszt úgy bévág az ülepibe égynémelyiknek, mint mikó a Szalajtós Pista ülésnékü biciglizött oszt a váz elharangozta fiússágát.
- mög amit írsz Marciru, hát az mán nagy baj. Sajnos a plétyka a szájára vötte. Amit írtá arra most gyűjtök a jóérzésű komáktul a kocsmában, ahogy elolvasom a levelöd azon nyomban utrakelök oszt mögkezdöm a kortesködést a lötét ügyiben. Mögtudakolom, hogy mönnyit ér a Marci rendörségnek oszt kiszabadíjjuk.
- magamru annyit, hogy az áldott jószívem vitt a tengörön túlra varázs-szeré Zsuzsinknak a nyavajájára. Tudod arra a kérötlen durrogásira, vagy nevezzük ahogy felén híjják ,böndögőznek illötve poposzónak, amive a teremtő mögáldotta szögínyt.
Olvastam égy vastag könyvben valami léxikonyba a nagy sámán-varázslórú , ha fölütöd eszt a könyvet a G-bötűnél akkó olvashacc rúla „ Grey Wolf „ a neve és nagytudású szerény indiánembör. Égy kis bűrtokba kaptam tűle „ antifinguszgyökeret” amit az inkák a dinkák mög az indiánusok fejlesztöttek ki a távoli Vulg Fart völgyben, ahun népi betegség vót a farpofát rezögtető prüttyöntés. Na onnét hoztam, légyűrve a repülő miatti félésöm. Ilyen jó tesvir vagyok én, nem mintha mögérdemölné azé amit ezze a jó kis Marcinkkal tött. Ilyönbe kevörni, hogy elkössön rendöröstű égy autót! Ehhöz mán röndösen békölött, hogy nyomva lögyön, na mög szomorú is. Ki hogyan vezeti lé a szomorúságát , én ugyanis átmögyök Vendölnéhön oszt égyütt űzzük el a szomorúságot a legmélyebb oduba, Vencölt mög a pincébe oszt a Bundás áll ört az ajtuná, így oszt nagyon meszire löhet űzni a szomorkodást.
No kedvös húgom, ha lösz valami újabb fejlömény a Marci dologba azonna írok.
Majd elfelejtöttem, hogy a Pöncit egy gyöngébb pillanatjába mögkörnyéközni, hogy a barátnőjit a Duha Jolánt mutassa be Marcinak ha itt lösz. Mer az mög Kavicsos pusztán lakik oszt szerötne kicsinyt békerülni Dugványpusztára. Dogozok az ügyön hugicám.



Maradok a lejobb tesvéröd Matyi.



Kelt, mint a kalács ,íródott mos mán itthun , Dugványpusztán…





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=6815