Matyibá levelei XXVIII.

Maszong József   Matyibá.


Szüreti prodzsekt…Dugványpusztán …ala EU.
I. rész.
Durúzsháza, I. Lipót u. 3/A.

 

 



No ez a szüret is jól kezdödik. Nem mintha a termés nem lönne kíváló, nem arrul lönne szó, de né vágjak a dógok elejibe. Épp hogy csak kidógozom a prodzsektöt ahogy aszt az EU mögkövetöli, mán is mán is fölborul az egész föladathalmaz szömélyre szóló léosztása.
- no eszt asztán lé köll fordítanom, mer még én sé értöm, pedig az egészet én csinyáltam.
Történt ugyanis, hogy már az elöző levelemben említött kedvös asszonyság a Suber Maris húga a Pönce , akaratán kívüli dolog miatt távozni kényszörült a házambul. Az történt ugyanis, hogy mögjelent Dugványon az élettársa a Bicskás Jenő.
Nos úgy gondultam , hogy nem érdemös ezze a rosszhírű embörre kikezdeni, mer nagyon gyorsan ötcentive rövidebb lössz az egyén aki körösztözi az útját. Rica Maris kommendált nékik házat tülünk ugy négyháznyira sréhant, oszt nagy búslakodás közepette átköltözött a kis motyójával.
Habókos szomszéd léslagolta a ganyézó taligáját oszt azon áttolta a nagy dobozt amibe bépakolt Pönce.
Így , hogy kiesött Pönce a prodzsektbü, még szorosabbra köllött Jolánkával kapcsolatot terömteni. Aminek égyikünksé haragudott, Vendöl mög had igyon most mán bánatában is, hogy Bicskás elvitte Pöncét, akitül ugyan nem kapott bátorítást, de ü bele zuhanva a platórul vagy plátoiul, valami ilyesmi.
     A szüreti előkészület azé mönt a mag útján, az ilyen kis személyös dógok nem befolyásolhatják eszt a nagy munkát és egyfajta hagyományőrző ünnepöt.
  Mint tudvalévő a szüretöt kis országunkban jelösebb névnapokhoz illesztik és a Mihálynapi alföldi szüttül a Tokaj-hegyaljai Simon-Juda napig bezárólag folynak a munkálatok és a bálak.
    A szödéssel nincs gondom, mer az kalákában mögy, hanem  sajtolással vagy ahogy én nevezöm a lényeréssel van gondom. Ugyanis ha Bicskás nem engedi Pöncét vissza a taposásra, akkó csak Habókosné, Duha Jolán, ( Pöce közbe mög gyütt barátnője, majd rúla később) mög Rica Maris lönne a muskotályoshon, mer Borcsát még a tekenőre ránézni sé engedöm.
   Neki a saszla mög a peniszös szömek maradnak taposni, mer ébén-guba íz szempontjábú, ami mög léázik rúla az ha erjödni kezd jót tösz a pince peniszgomba állományának. A másik mög a falu eu-s mögfigyelője a Borcsa, mer a nyelvet mán eddiginé is folyékonyabban beszéli.
 Történt ugyanis a faluházi mögbeszélésön ahuvá csak az ilyen hírvivök vótak hivatalosak, szogáltak föl kedvesködésbű fött kukoricát. A galiba itt történt mög , hogy Boris mohósága áldozata lött. A habzsolás követközménye az lött, hogy valamelik csőben bennemaradt az égyszöm foga, oszt így sémmi sé akadályozza mög a nyelvit abba , hogy kileffennyön. Jót röhögök szögényön, nem úgy a legyek, mer mint a békának olyan gyorsan kicsapódik a nyelve, tán még azokat is mögfogná röptibe is.
Mondtam, hogy később égy kicsit mesélök Duha Jolánrúl a Pönce barátosnőjérül. Hát ami aszt illöti, el van látva röndösen karosszéri elemökkel, tán még jobban mint Pönce. Bajba vagyok mer nem tudom eldönteni, hogy a szoknya a szűk vagy a segge nagy, vagy a bluzzán a gombot varrták rossz helyre, de hogy a szömöm nem gyözött a két mögálló közt ingázni az zihör. Rám is szólt az a bestia, hogy húzza mán be szömit Mátyás, mer még mögtaláli harapni. Jaj istenöm úgy elszégyöltem magam, hát ennyire kocsányon lógott vóna a kukálom? No ezök után természetös, hogy helye van a prodzsektbe. Montam néki ha mán a Bicskás Jenő elvitte Pöncét, mögürült a lakrésze, nyugodtan költözzék be. Biztosítottam affelü, hogy nem fogja sénki macerálni,- aszonygya erre..- akkó mög minek gyűjjek.
    
Hát ki tud elmönni ezökön a fehérnépekön, éccör né stiroljam, ahogy ü mondta, asztán mög maceráljam. Ebbül gondoltam, hogy a stirolás nincs összefüggöben a macerával, mer aszt én is jobb szeressem.
  No Vendöl nagyon munkálkodott a pincében a hordókon, mer úgy nyekergött szögénykém ahogy danászott, hogy Bundásra füles sapkát köllött húznom, néhogy kottamérgözése lögyön aszt jót még holdtölteko sé tuggyon vonyítani. Hát Duha Jolánka elfoglalta a szállását oszt mán gyütt is segédközni. A nagy foglalatosságunkba arra löttem figyelmös, hogy Bundás kegyötlenül fog valakit.
- Na mondom,- Jolánka aszt hiszöm mögunta a Vendöl nyekörgésit oszt végöt vet neki. Csak nem hagyja abba, de ez nem a szomszéd hangja,- hát kinézök.
- csak aszt hallom,- a fene övött vóna mög a bürödbe Bundás mán égy ép nadrágom nincs miattad,
- kit látnak szömeim hát a mi Vilink,- ugyan nézze mán Jolánka micsoda frissen járja a postás ugrálóst…- na kinézök rájuk, mer még annyira belégyün a táncba, hogy bénevez a Savária táncversönybe oszt nem lösz postásunk, úgy föl viszi az isten a dógát.
- no végre Mátyás úr, hogy kidugta a dudáját…- no no több tisztöletöt Bicögös Vilmos uram!
Kotorász a nagy táskájában oszt égy ösmerös színű kupértát húzott elő. Táncsak nem a Terusunk írt ?,- de biz a onnan gyütt. No akko kerüljön béljebb, mé jobb magának ott a kapu előtt cukkolni aszt a békés jószágot, nincs ölég baja a Vendöl kornyikálásátul.
- No Vili üjjék lé még képes oszt elviszi az álmom. Van itt a tavalyibú még égy flaskával, - töltsön ,-né kéresse magát ! Jesszus Mária !, - mi van Matyibá ?,- tán csak nem rossz hír ? Rossz hír ?,- köll ennél rosszabb mint, hogy Bicskás Matyi möghí magáhon,- még aszongya Terusom, hogy az utat is fizötik csak mönnyek. Hát mögbolondutam én ?, - ezt most kérdi vagy állíjja Matyibá !
- no né mérgeljön maga is Vili, mert elrakom a demizsont oszt józan marad, akkó mög igön veszélyös Borcsának kézbesitöni ! ,- emlékszök a jó multkoriba is magára mosolygott, mer kedvöli, oszt möghazuttolta Zatopeköt is úgy futott.
- Ki az a Zatopök Matyibá ?, - ki az , ki az , hát valami cseh gyorspostás vót , vagy mifene. Nem is érték utól a kutyák ,- na de eszt magának hiába mondom, ölég hiányos a kulturája vagy miföne.
- Matyibá , oszt a szüreti bálba mögy é kend?, - mán hogyné mönnék, ehon é a párom ha még nem mutattam vona be,- Duha Jolánka ,- no no Vili csak a kezit csókolgassuk, - a többi az én szakterületöm.
- Jó akkó a bálba tanálkozunk oszt jól mögtáncoltatom , ha nem bánja Jolánka !
- Jolánka nem bánja Vili, csak nincs acélkapnis bálicipője, mer maga ölég furcsán járja a „ dugványi topogóst”, mer míg a menyöcske hóna alatt fogdósódik, az elteröli a figyölmit oszt azok piciny lábacskák szenvödik kárát a tánctudományának.
 No de majd mög lássuk, mer ahogy a mondás járja „ nincs csúnya nő csak kevés ital” oszt még Fogatlan Borcsát is táncba vihöti, az legalább nem teröli el a figyölmit a matatásná, mer mán csak üres kupertákat tanál.
- No Istön mögáldja Vili,- akko szombat este ha hamarább nem tanálkozunk a bálba. Addig még nékünk bé köll a szömeket hordatni, oszt kitaposni belülük a lét.
- gyere Bundás hagy útjára mönni eszt a bice-bócát nézzük mög Vendölt mer nagyon csöndbe van, vagy elaludt a sok piátúl, vagy kész van mán !
- hú az angyalát de szépön csücsörít Vendöl a csapra, itt érte az álom, de légalább kész van, oszt remélöm égy darabig mindön baja lösz a „a Matyiféle guggolostúl” oszt az újat nem dézsmáli.
 
Majd fölébred magátul, addig látogassuk mög a szomszédasszonyt , oszt beszéljünk a szüreti prodzsöktrü vele, vagy tán mást említök neki az is bégyün…no majd lássuk.
Errül majd késöbb ha mán a kiskorúak léfeküdtek, mer a karikát ki köll tönni….


Kelt, mint a kalács ,íródott  itthun , Dugványpusztán…szüret idejin !

 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=6819