Még itt érezlek...

Még itt érzem számon forró csókod ízét,
de már hallani amint a vonat zakatolva rohan,
még ölellek s Te hozzám simulva megbújsz,
szívünk heves dobbanása nem csitul,
túlharsog minden mi körülvesz bennünket,
szemünkből a könny pereg, sósan-édesen.

Még intesz az ablakból és én visszaintek,
a fájdalom percei még csak most jönnek,
a kérdések , amelyekre még válasz nincsen.
Mikor  lesz amikor újra láthatlak, mert
még csak most engedtem el kezed, de
hiányod itt benn éget s lelkem húrja szakad.

Még szívem azt súgja nem mentél el,
de a rideg valóság vele vitára kel,
leszel-e ? ,- szeretsz-e ?,- akarsz-e ?
mert lelkembe magad őrökre írtad be,
s ha már hiányod égetően fáj nekem,
hívó szavam felkeres majd téged .

2008.09.14.