Itt van – Ez nulla.
A mínusz egy – Már nem nulla.
Aztán tovább – Még kevesebb.
A vessző mögött – Sokkal kevesebb.
Csökkenhet akárhogy – A végtelen.
Az alig után – Is végtelen.
Jaj, de érdekes!

Biz ez – Nagy.
Kicsit hízik – Nagyon nagy.
Még mindig növekszik – Nagyobb.
Tovább bővül – Még nagyobb.
Bármekkora – A végtelen.
Nem hinnéd! Azután – Is végtelen.
Szinte, hihetetlen!

Biz' ez – Kicsi.
Kicsit kopik – Nagyon kicsi.
Még mindig fogy – Kisebb.
Tovább szűkül – Még kisebb.
A piciben sejtve – A végtelen.
A nem látható után – Is végtelen.
Már-már követhetetlen!

***

Nézhetsz le és fel,
Tekinthetsz előre-hátra,
A végtelen mindent elnyel.

Zúghat csapongó elméd,
A Tejúton is túlra,
A végtelen mindent átér.

Kitágul a zsugorodó tér,
Az atomnál is beljebb,
A végtelen oda is befér.

Az öröm – felhőtlen,
Később rájössz,
A végtelen - ott sem ismeretlen.

A fájdalom – erőtlen,
Könnyfakasztó,
A végtelen itt sem tétlen.

***

S az élet?

Születünk-meghalunk –
Ez az – mi véges lenne?
Honnét ered?
És miért, vagy mitől?
Hová hal?
És miért, vagy mitől?
Hol az eleje?
S hol a vége?

Talán van eleje?
Netán van vége?
Valaha kezdődhetett-e?
Aztán befejeződik-e?
Hiszen életet adunk!
Sarjainkban haladunk!
Van-e itt végtelen? ***

Lehetséges!
Miként csak egy porszem –
A tudatlanságunk végtelen!?