(Édesapám kottájába)
*
Fortisszimóra vágja csendjét a muzsika,
Kicsit sem sírva – dacolva, dalolva,
Teszi múltra az elfáradt szenvedést.
Most végleg megpihent a lelked –
harmonika.
*
Magnóra téri a pianisszimót a muzsika,
Nem oly tisztán – sercegősre váltva,
Dereng csak mindenre lassulást.
Most végleg megpihent a lelked –
harmonika.
*
Végtelen kockára trilláz a muzsika,
Gurulón - betűről-szóra lépve,
S csak tekintet metszi a fát.
Most végleg megpihent a lelked –
harmonika.
*
Basszusban kutat – vakon – a muzsika,
Míg tehette – az utat egyengetve,
Ki találja meg az első gombát.
Most végleg megpihent a lelked –
harmonika.
*
Hangnemet csal – keresőn – a muzsika,
Tovább a tollamban – magát keresve,
Csínra zengi az elhagyott nótát.
Most végleg megpihent a lelked –
harmonika.
*
C-durban – félhang híján – a muzsika,
Víg talpra a táncot osztaná - epedve,
Sajgó égre keresve egyszerelmét.
Most végleg megpihent a lelked –
harmonika.
*
Zagyvaróna, 1986