Lehet törpével tündöklő palotád,
S a melegotthon csak ideád –
Zokog a szegénység viskódon,
Mégis mondhatod: otthonom.
Vethetsz puhábbnál-puhább ágyat,
Nyugodt álmot csak ritkán láthatsz –
Tákolt priccsed vár pokrócon,
Mégis mondhatod: álmodom.
Tarthatsz ácsorgó, temérdek könyvet,
De a tudás csak távolból integet –
A sok kézen járt gyűrtet olvasod,
Mégis mondhatod: tudhatom.
Kaphatsz varangyért pénzes állást,
Aztán nincs ki vállalja a munkát –
A nincstelenség bármijét próbálod,
Mégis mondhatod: vállalom.
Megfizetheted a porladó sexet,
Mégsem ismered a szerelmet –
Váll a vállon leheled az örömet,
Mégis mondhatod: szeretem.
Zagyvaróna, 1981. december