Csak mi ketten, és a Nap
őrizzük a tűnő sugarakat.

A tó tükrében szikrázik
a lemenő Nap fénye.
A csendes alkonyatban
kezed vállamra téve
sétálunk. Zsong a lelkem,
és mint hűsitő szellő, a
forró nyárban, tudom,
érzem, csak erre vágytam.

Szavaidból árad a szerelem,
Kérlek, fogd mindig a kezem.