Tétova szerelem
Az az édes érzés, ami dúlja lelkem, betölti a napom, állandóan érzem.
Amit érzek, letagadom, bevallani sosem fogom!
Félelemtől reszket a lelkem, De könyörögve húz a szívem.
Könyörögj csak! Meg sem hallom. Nincs értelme. Nem akarom! Ha nem szeret? Vagy kinevet! Ha nem hiányzom? Pedig várom! Szánom, bánom, hogy szeretem. De akkor is... Szeretem? Szeretem! | |
|
|