A tó vizén csillogó sugár...
remeg a szivem, álomra vár.
Oly rég láthattam Kedvesem,
Szálljatok hát velem, távoli
ezüst hold fényébe, az éjbe.

A hold udvarában állok,.. de
Holdfény hercegre hiába várok.
Ijesztő a csönd mindenütt.
Miért nem jön hát? Tán beteg?
Ablakában sápadt fény integet. 

Szívem, markolja jeges félelem.
Rohannék hozzá, nem tehetem.
Mérges őre, akár a  lakatok, de
gondolatát nem őrzik, szabadok,
hallom hangját, és reá gondolok.

Te is hallod minden gondolatom,
igy ezerszer is elmondhatom.
Minden pillanat Te vagy, várlak,
ha őrzik is százszor  a  házad.
Vándorod útját ugye megtaláltad?

Nem éghetett csókod a számon!
Mennem kell Herceg! Tűnik az álom!
Dereng a Hajnal, merre menjek?
Sziveddel rajzold meg! Szeretlek.
Öröm vagy bánat? Igérem követlek.