Igéret...
Szenvedtem a hőségtől, mert elhagyott a szél. Már azt hittem, elégek, de ismét visszatért. Nem maradt enyém, de a hűs enyhitő fuvallat azt suttogta. Ott marad lelkedben a szívem, mint szíved lelkemé. A kánikulától meg ne félj, vigyázom rád, én a szél ! | |
|
|