Hiányzol! Ha reggel ébredek,
mert üres mellettem a párna.
Hiányzol! Ha megyek az utcán
egyedül , a város forgatagába.
Hiányzol! Ha  ragyog a napfény,
mert nincs ki fogja a kezem.
Hiányzol! Ha fáradt vagyok, s
nem hajthatom válladra fejem.
Hiányzol! Ha leszáll az est, csak
Veled nevetnek rám a csillagok.
Hiányzol! Ha beborit a sötétség,
nélküled félek, bánatos vagyok.
Hiányzol! Ha lefekszem aludni,
mert nincs akihez hozzábujhatok.