Szél az úton
A szél végig rohan a körúti fák alatt,
pajkos gyermekként, cibálja az ágakat.

Most megpillant egy dülöngélő részeget.
-Menjek, ne menjek, szeretheti a szelet?

Mért ne szeretné? Sőt most szinte várja!
Ugyis bódult szegény, alig viszi lába.

Felül a nyakába, s borzolgatja  haját.
Ő valamit hümmög, nem érteni szavát.

De már nem érdekli. Igy búcsúzik tőle,
-Bocsánat! A sapkád leesett a földre.

Nevet és viháncol, táncot jár a fákon.
Mire megszólalnál, túl van héthatáron




Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=7209