Fullextra.hu

A szél, végig rohan a körúti fák alatt, s
mint pajkos gyermek , cibálja az ágakat.

Most megpillant egy dülöngélő részeget.
-Menjek, ne menjek, szeretheti a szelet?

Mért ne szeretné? Sőt most szinte várja!
Ugyis bódult szegény, és alig viszi lába.

Felül a nyakába, borzolgatja a haját.
Az valamit hümmög, nem érteni szavát.

De már nem érdekli. Igy búcsúzik tőle,
-Bocsánat! A sapkád leesett a földre.

Nevet és viháncol, táncot jár a fákon.
Mire megszólalnál, túl van héthatáron.