Megmérettél.....
A Nyár helyére ,már Ősz költözött.
Rozsdás fényű melegével átszökik
még, nyérülő lombjaim között, és
hirtelen, megszökik a fény, mint
mint üstökös suhan tova,......talán
még visszaintett, de néma volt szava.
Csak ott álltam árván a Tél kapujában,
mint Salamon Király Szentélye köfalán,
a lángoló betükkel felirt Ókori szöveg
"Menee tekel U Fares", és hogy értsem,
magyarul is felidéződnek a szavak,
megmérettél,...és ítéltetettél....
és én itt állok,...koronámban nem
remeg.... gyáván megbúvó levél.
Az áttörő fény csillogva érkezik,
nézd csak ,..nincs benne homály.
Akarod-e még lombom hüvösét?
Mondd az itéleted, Salamon Király!
|
|