Mindig Veled...
ha fúj a szél, Rád gondolok, minden esőcseppben ott vagyok, mint a csók, ajkadra hullhatok.
Sóhajommal nyakadba bújva, ezernyi emlékünk hatalma, féltőn borúl rám újra és újra.
Nap fényével megsimogatlak, Hold sugarával Téged akarlak, Csak rólad mesélnek a szavak.
Ha majd kiszáradt lesz az Óceán, és a medrében pór lesz csak talán, én ott várlak a meder túlsó oldalán.
|
|