A háztetőn láttalak reggel,
7 óra után néhány perccel.
Farka felvágva rohantam hozzád,
énekelni Veled egy strófát,
de mert az élet nehéz
és nem mindenki profi zenész,
igy a házmesterek réme
utánunk jött a ház tetejére,
vészesen villodzó szemmel,
benne a jövőnk igéretével.
Seprűjét is  is ide hozta,
nincs a lépcsőházban dolga?
Müveletlen egy boszorka,
miiia a zene, sose tudta.
Bár nem érdemli de segitünk,
élvezet lesz az énekünk!
Éjfélkor a kémény mellett,
macskakórus dalra termett
jókedvében eldalolja, a
macskáknak jól megy dolga!

Miiiauuu