Hirtelen érkezik,
és már dicsérget,
vállad veregetve.
De leesik az állad,
mikor érzed, hogy
arcodon csorog könnye,
és nem érted, hogy
ez örömének, vagy
bánatának szóvivője.
Még fel sem ocsúdtál,
ő máris búcsút intve
messze jár, e kedves
tavaszi felhőcske
elszállt, mint a madár.