Ha volna még, ha volna még
egy perced helyre hozni....

jutott eszembe ez a dal,
mert minden szóval, és
gondolattal önmagunk vagyunk,..
Tudom, vannak pillanatok,
mikor felhő takarja el a napot,
mikor le kell győzni önmagam,
mikor a pillanatot hajszolom,
mikor megreszket a félelem,
mikor nyujtanám a két kezem
mikor fáj, ha nem vagy velem,
mikor ezért bántani akarok...
mikor nem értem magam,
mikor lelkemen a szónak súlya van
mikor fáj a lelkem
mikor hullik a könnyem,
mikor várom az éjszakát,
mikor az álom nem adja magát,
mikor nyitott szemekkel bámulok
mikor a nappal gondjait őrzöm,
mikor a félelemben tökröződöm
mert minden szóval, és
gondolattal önmagunk vagyunk...
ezért jutottak eszembe a dal sorai...

Ha volna még, ha volna még,
egy perced helyre hozni....