Őszi szerelem
A ház előtti parkban,
mellém szegődik az Ösz árnya..
végig cirogatja testem,
mintha arra várna,
hallgassak kérlelő szavára.
Szerelmes sóhaját,
zizzenő levelek súgják,
színes táncukat nekem ropják,..
s ha a szellőnek hátáról,
elém zuhannak..
szőnyegévé lesznek,
ennek a kicsit pimasz,
de kedves, ölelő karú árnynak,
ki uj ruhát hozott a fáknak.
Bár csalfának tartom, de szeretem!
Ezernyi izgalmat ígér nekem,..
színek kavalkádját a fényben,
csillagporos éjszakát,
s mig talárba bujtatja testét,
vágyon magához ölelve,
csókkal megpecsételi szerelmét.
Íze, mint a körte édes bája,
sárgán csorog, és tapad a számra,
szőlőszemekkel játszik ajkamon,
oly izgatóan, hogy én akarom,
és nemcsak úgy, hagyom.
Virágok illatát ajándéknak adja,
..ne is gondoljak, a jövő tavaszra!
Szemében könnyekkel arra kér,
Ne felejts el azért, ha ideér a Tél.
|
|