Az emlék ünnepe
Ajkamon sétáló csókod megfogant,
ezernyi emléked él,
minden pillanat rólad mesél.
A távolság tükör lelkemen,
csillogó könnyem oda rejthetem.
Minden gyöngyében benne élsz,
a távolság ugy vesz el,
hogy csak Téged idéz...
Már karomban ringatom az idei ünnepet,
a tavalyi karácsony vígan rám nevet.
Emlékek ablakából integetsz,
a végtelenből üzened,..szeretsz.
A messzeség gyöngéden nékem ad,
mosolyodba bújva hallom hangodat.
Magába ölel a karácsony éjszaka,
álomba ringat szerelmed sóhaja.
Az éj kinyitja emlékezésem ajtaját,
veled töltöm a karácsony éjszakát.
|
|