Forró nyárban hozott,
vágyból érett őszt nekem.
De mennie kellett,
itt hagyott,
egy napsütötte reggelen.
Ígérte visszajövök,
ugye vársz rám kedvesem.
Ezernyi emlék vigyáz reád.
Lelkemen úgy ragyog,
mint tó tükrén a hajnali varázs,
könnycseppben a mosoly színe,
S mikor ajkamra gördül,
és végig táncol rajta,
bár íze sós, ..mégis..
testemet csókod uralja.