Kapun kilökött!

Az erőszakkal becsapott kapun
döng a szó.
Súlyos terhével hangja útra kell,
Tarol mint golyó a bábokon,
csak úgy, 
tehetetlensége okán.
Rombolni kezd egy nyári alkonyon,
így diktálta kedvem,
röhög a hurrikán.
Bevágódó ablakban nem marad üveg,
megcsaltál ,
mert ajtó nélkül nem bírtad te céda,
süvit a huzat.
S ha lelkedben az ember,
sebektől vérezve,
de túlélte rohamát,
napszámosaként még lebontja a falat,
talán,
talál annyi téglát romjai alatt,
melyből építhet még egy rázós,
de járható utat.