Óda fényesen

Csak hallgatom a dallamot,
amit a csönd terel.
Zümmögésének hangján
egy csilingelő É hang,
ódát énekel.

Csak hallgatom a tengert,
ahogy fecseg a mélybe.
Hullám táncú csöndjén
egy eltévedt D hang,
feljön a fényre.

Csak hallgatom a csöndet,
amint nékem énekel,
hárfán ölelést sző nekem,
ajándék lelkemen,
óda fényesen.