Különbéke
Akkor még javában dúlt a háború. De ha jobban
belegondolok, nem is a háború dúlt. És nem a javában.
Hanem az elkeseredettségben. És a háborúban
dúltak.Egészen pontosan, mindenki dúlt, fúlt magában,
és ebből lett a nagy háború. Mindenki mindenkivel,
aztán egyenként és külön. Később mindenki egy ellen,
és mindenki egyért! Elkeseredetten lelkesedve
a semmiért. Mígnem egy napon váratlanul megjelent
a Különbéke. És attól kezdve senki nem harcolt.
Egyenként? Külön? Együtt és egymással? Vagy ellen?
Nem ez a fontos. Hanem hogy különb béke legyen.
Mindenki békében mindenkivel. Így aztán nem is lehetett
háború.Csak úgy volt. Lehetetlenül. Mindenkiben.
|
|