Hová tűntek
De hová tűntek a régiek? Az utcák és az emberek!
(Mint nagyapám kalapot emelő keze, elvesztek
mind a semmibe.) Az a kalap sincs már meg, persze.
Minek is lenne, ha egyszer úgysincs, ki megemelje.
- Meg hát… igazából az is kiveszett e világból, aki
előtt emelni lehetne.- Mert valljuk csak be, kezünket
szívünkre helyezve! Ha valami furcsa népszámolást
kellene végezni, vajon mennyi Igaz Embert sikerülne
találni? Ki nem sütné le a szemét, ki egyenes háttal,
tekintetében hordja becsületét? Így hát azt gondolom,
hogy jobb eltűnve a kalapnak, és jobb nagyapámnak.
Nem mereng régi dicső fényeken, és friss foltokon.
És hová tűntek a szénás szekerek? És a sok mezítlábas,
koszosan is boldog gyermek? A kék búzavirág, és a
pipacs, a szarkaláb? És a gulya, meg a gulyás? Ahogy
este vonultak utcákon át? Ma már csak kiállítási tárgy,
műemlékek! Halvány utánzata egy letűnt kornak, népnek.
Lecseréltünk utcanév táblákat, és neveket, amelyek
haragot tápláltak némelyekben. Közben észre se vettük,
hogy eltüntettük a régieket. Az utcákat s az embereket.
|
|