(tokio170 "Amikor..." versemhez írt hozzászólása nyomán)
Hullámok
Tudod Barátom Te is, hogy a viharban a partról
nem mindig látszik a hajó.(Miként a hajóról a part.)
De azért mindkettő ott van, tudjuk mindannyian!
S ha elül a vihar, szivárványból szőtt színes szalag
összeköt hajót s partot! S az idő és remény elnyeli
mind, a hegynyi hullámokat.(Miként a hullámnyi
hegyeket is!) Valamint mindazokat az utazókat,
kik nem tanultak kövek s hullámok elől elugrálni.
