Rosszullét
A semmiből jött, és nagyon hirtelen. Nem volt
jelzés, nem volt félre vert harangzúgás. Csupán
a világ került távol tőlem. Mint aki álmot lát,
vagy még nem is tért magához egy álom után.
Kiszaladt belőlem az erő. (Megjegyzem, nem
volt nagy rohanás, csak csendben, szerényen!)
Valami ájulás előtti pillanat. Vagy tán az utáni.
Mikor nem tudom, hol vagyok, s oda miképpen
kerültem. Görcsös félelem jött, befészkelve
belém magát. Aztán tisztult a tudat, visszatért
az élet. Tizenharmadika volt. És éppen péntek.
|
|