Retro
Már több hónapja szemeztem az egyik áruházlánc műszaki osztályának polcán a lemezjátszóval. Na, nem a 16.000,-Ft-os Lenco volt az, ami egy meglehetősen jó minőségű, eredetileg svájci készülék. Egy polccal alatta porosodott. Nem sokkal került kevesebbe, 13.990,-Ft. Egy nem ismert, Távol-keleti márka.
Hezitálásomnak, valamint szokásos, " átmeneti likviditási problémámnak" meg is lett az eredménye. Leértékelték 9.990,-Ft-ra. Természetesen nem az én kedvemért, hanem azért, mert a kutyának sem kellett. Én, mint öntudatos magyar állatbarát, erre juszt is megvettem! Ápolom az ebek öntudatát, ráadásul spóroltam 4.000,-Ft-ot. Igaz, hogy a kifizetetlen számlák már a kamrába is betették a lábukat, de legalább hüvösön vannak egy ideig.
Két elvetélt házasságból sikerült megmentenem a könyvek egy részén kivül, vagy 70 bakelit lemezt is. A többit vitték az "ex"-ek. Nem baj, a gyerekeim hallgathatják őket az ottmaradt lemezjátszókon.
Igaz, van cd-lejátszó a multifunkcis készlülekben, de eddig a bakelit lemezek ott árválkodtak a cd-változatuk alatt a szekrényen.
Szóval sorsszerű, hogy Ő, és én egymásra találtunk.
A külseje a múlt század 50-es évek Amerikáját idézi. Egyszerű, fekete műanyag doboz. Gondolom, akkoriban fából készültek az ilyen masinák.Az előlapon a régmúltat idéző gombok. Középen, mint egy beépített múlt századbéli óra, lehet látni, hogy a rádió milyen frekvencián szól. Ja, nem mondtam még? Van a készülékben rádió is. Hirtelen nem is tudom összeszámolini, hogy hány rádióm van, kezdve a golyóstoll nagyságútól, a hordozható cd-és, kazettáson át a music centereg. A szekrényben porosodóakat nem említem. Tehát, van benne rádió is. Sőt! Van a dobozban két hangszóró is!
Azt, mondjuk nem tudom megmondani, hogy egy átlagos földrajzi atlasz méretű szerkentyűbe hogyan tudtak belezsúfolni ennyi mindent, de a keleti emberek sem a magas növésükről ismertek.
A lemezjátszó kart természetesen kézzel kell rátenni a lemezre. Persze, a Lenco-nál ezt lift tette volna rá, és a lemez lejátszása után a lift hozta volna vissza. Nem baj, az érzésért meg kell küzdeni!
És milyen a hangja? Hát milyen lehet, mikor a beépített hangszórók, mivel sztereó a lelkem, 25 cm-re vannak egymástól?
Nem feledve azt az el nem elhanyagolható körülményt, hogy a hangok egy műanyag szendvicses dobozból jönnek ki.
Első lemezjátszómat 15 éves koromban kaptam. Unitrának hívták. Az átlátszó plexi fedél jobb oldalára volt fölszerelve a hangszóró. Az emberfia levette a fedelet, megtámasztotta a lenezjátszó mögött, azután jöhetett a zene. Pink Floyd, Jethro Tull, Rick Wakeman. Akkor még monóban, zafir tűvel.
Megállt az idő, és égy éreztük, hogy a teljességet kapjuk a muzsikától. Szálltunk a zene szárnyán fiatalságunk minden gondtalanságával, gyermeki bájával.
Most ugyanazokat a hangokat hallom, mint 32 évvel ezelőtt hallottam. Doboz hang, serceg a lemez, alig néhány wattos teljesítmény. Közben a film visszafelé pereg. És megáll 1975-ben. Hát, ezért kellett megvennem a lemezjátszót.
|
|