a fények sejtelmesek,
a levegőben illatos cigaretta
lebbenő füstje száll.
halk csevegés, csábító pillantások,
diszkrét félhomály.
érzéket felkavar a zene, mely
hol lüktet, hol nyugtat,
egyszóval baromi jó.
ez az én választott világom,
hiszen én vagyok a dzsigoló.
akarsz egy táncot drága Hölgyem?
érted mindent megteszek.
elvarázsollak a parketten,
biztosan vezetem lépted
és nyújtom feléd két kezem.
lángoló szemekkel mosolygok rád,
mint senki még.
mosolyom elbűvől, pillantásom
rombadönt, s romjaidból
repülhetsz a messzi ég felé.
megteszek mindent,
ahogyan csak akarod.
nem tudsz olyan táncot
kérni, amit én nem tudok.
ha majd a lüktető zene,
a forró tánc szépen véget ér,
a parfümöm illata Téged
sokáig elkísér.
megcsókolom a kezed,
s várom illő jussomat.
egy álomvilágot kaptál tőlem,
én meg tettem napi dolgomat.
jön majd más sok szép Hölgy,
ki tőlem csoda-világot kér.
megadom nékik,
és én maradok egyedül
a parkett közepén.