K irakós játékot játszik a telihold.
L átja, hogy a messzeségben egy piciny pont született.
Á mul, hogy ő is látta a boszorkányokkal telt éji kék eget.
R ácsodálkozik és mondja, ilyen a valóságban nem lehet.
A zután rájön, hogy szavak szárnyán a képzeletben
   együtt szeljük a fellegeket.

     .