Szent Iván éjjelén elhamvadt
a máglya-tűz, izzik már a parázs.
remény-koszorúm a kezemben,
dobom néked.
tudom, hogy biztos megtalál.
által megyek én a próbán,
talpam nem éri baj.
tarisznyámban egy marék föld,
kulacsomban patak vize, levegő
a testem 'hűse'.
számból nem jön jaj.
érkezem, mint fáradt vándor,
kopott köpenyem hozott haza.
láng-nyelveink eggyé válnak,
szikráink az égre szállnak,
miénk lesz ez a boszorkány éjszaka.