reggel néztem az autóm a zöld hegyen,
ráhasaltam és megláttam rajta kézjegyed.

virított rajta ujjadnak minden nyoma,
jókedvem egyből röppent el és tova.

szívemből elővettem hangom, elszállt eszem,
hogy mit mondtam, leírni jobb, ha nem teszem.

itt a szivacs, gyere, símogasd az autóm, tegyed,
és tüntesd el gyorsan kriksz-kraksz kézjegyed.