az ágyad fölött egy hársfa
nyújtja feléd  félig csupasz,
gyönyörű levelektől ékes ráncos karjait.
itt, a földön,  mondhatni síri csend van,
a valószínűtlenül kék égen
éppen egy repülő 'hasít'.
Anyu most tisztítja sírod,
a betonon illatozó virág.
emlékszel, amikor együtt
jöttünk a temetőbe
látogatni tatát és mamát?
most velük együttt alszol.
mikor jöttünk, sokszor hozzájuk,
megálltunk a sarki kocsmánál,
ittunk egy korsó sört.
emlékeztünk róluk. azóta
elmentél. hiányzol.
hát kelj fel az unalmas
rögök alól!
szívjál el egy cigit,
és fizetek még egy kört.
unokáid is, négyen,
itt vannak velem.
csapjunk egy jó bulit
és vigadjunk hajnalig 
ezen az öröklét
földi-lét-kereten!