a szél meséje
repültem én sok-sok éjjen,
napsugárban, hóesésben,
hallgattam az idők dalát,
morzsoltam a bölcsek szavát.
öleltem én hegyet, völgyet,
patakokat, fákat, tölgyet,
borzoltam a tavak vizét,
csodáltam sok virág színét.
voltam csengő-bongó dallam,
voltam orkán sok-sok jajban,
aludtam több nászi ágyban,
arany-ágban, pocsolyában.
láttam én a szép Hold kínját,
feszítettem hárfák íját,
kerestem a szép nyoszolyám,
hol a szél, ki vigyáz reám.
másik szél a Nappal ébredt,
adott nekem eleséget,
símította kócos hajam,
kenyér mellé hozta vajam.
forgunk mi most körbe-körbe,
együtt nézünk a tükörbe,
vigyázzuk a szelek szárnyát,
öleljük mi egymás vágyát.
|
|