mit nem kívántam éjfélkor?
nem kívántam az eddigieknél
szebb, látványosabb képeket.
ecsetemet tartja ugyanaz a kezem,
szemüvegem is a régi, lelkemet sem
járja át máshonnan jött kölcsön-képzelet.
nerm kívántam arcomra szebb mosolyt.
a mostani már oly megszokott, jól bevált.
szájam eltorzulása különben is
a fülemnél már régóta megállt.
nem kívántam még több pénzt.
mit is kezdenék vele?
lyukas zsebemet hiába is tömném,
ügyis elhullajtanám, soha-napján
lenne csak színültig tele.
nem kívántam szerencsét.
az bizony engem mindig elkerül.
nem egy úton járunk mi ketten.
de ha kíváncsi rám, akkor
ő keressen engem.
várom, hogy elém mikor penderül.
nem kívántam egészséget.
az úgysem rajtam áll.
de ha jönne a betegség,
elbújok az asztal alá,
hiába is keres-kutat, engem
nem talál.
nem kívántam új szerelmet.
minek? itt alszik ágyamon.
járok majd lábújjhegyen,
vigyázom álmát, ahogy tudom.
nem kívántam semmit.
semmiről sem maradok le.
hegyezem klaviatúrámat,
és arcomon az új év lehellete.
|
|