boszorkány-lánc
járjuk, járjuk mi együtt a táncot, tenyerünk érintése izzó máglyát igér. pörgünk, közben felejtünk rozsdás láncot, táncos lábunk új ritmust kisér.
várom már a táncnak legvégét. símítjuk egymás csapzott haját. a tűznek fényében leszünk majd eggyé, és szeretjük át a boszorkány-éjszakát.
|
|