a kedvenc tárgyam
kedvenc tárgyam mindig kéznél,
ha a zsebembe nyúlok,
érzem vagány keménységét,
s dalolták már ügyességét
számos női húrok.
kápráztatott leányszívet,
előcsalt sok asszony sóhajt,
teszi mindig rendben dolgát,
mikor mit a fehér népnek
rózsaszínű lelke éppen óhajt.
dícsérik is leleményét
válogatott elismerő szóval,
megadja a módját mindig
ahogy illik,
érzelmileg teletűzdelt borssal, sóval.
nem is hagyott eddig még
soha engem cserben,
légyen forró nyár, hideg tél,
domboldal, vagy patakmederben.
elég ennyi elismerő, szép szó róla,
tovább ne is mondjam.
hogy lássátok, mindez való beszéd,
előveszem nektek, és megmutatom
a kedvenc töltőtollam.
|
|