A Frojd Zsigmondról elnevezett osztrák bálnavadász hajónak álcázott, osztrák császár nevét viselő, de magyar földön lévő épületből írom e sorokat. ( Az ellenség megtévesztése.)
Tanulva forradalmár elődeim hagyományából, a ma reggelire kapott tejet nem ittam meg, hanem ennek segítségével vetem papírra jelentésemet.
A Főnővér a napokban mosolyogva jelentette be, hogy demokratikus úton átvette az osztály irányítása felett a hatalmat. Két kezében egy-egy, még füstölgő, Colt tipusú pisztoly volt.A háttérben fekete ruhás emberek serénykedtek, és egy óvóbácsinak öltözött pap adta fel az utolsó kenetet.
A Főnővér jobbján egy szigorú tekintetű alnővér állt, és azzal volt elfoglalva, hogy a feje búbjáról megpróbálja szemére helyezni napszemüvegét. Nem sikerült neki.
A Főnővér balján egy másik alnővér állt. Etelkának szólíttatja magát, pedig Izolda a neve. Olyan szép volt mosolya, mikor szájába vette a korbácsot.
A háttér stáb közben folyamatosan dolgozott. Vezetőjük folytonos khama-gásokkal irányította Főnővért.A mellette ülő maffiózó kinézetű férfi folyamatosan püfölte a számítógépet, sikertelenül. Nem tudtam eldönteni, hogy ápoló, vagy ápolt.
Közben megérkeztek a tűzoltók. Vezetőjük szomorúan szemlélte, hogy nem találja a fecskendőjét.
Szerencsére segítségére sietett egy taxis Tokióból. Hozott egy echte hungarian gésát. A csővezeték egyből töltve lett.
Az egyik betegtársunk ízes palóc-szuahéli-mandarin nyelvjárásban olvasta fel írását a szibériai medvevadászok távolbalátási szokásairól. Jégbefagyva hallgattuk.
Közben másik társunk mindenféle képeket dugott orrunk alá. Azt mondta, hogy Ő a tárlatvezető, és menjünk vele. Akkor lehet, hogy puccs készül?
Nelson admirális-kapitány kifeszítette vitorláit, és el kezdte befoltozni süllyedő csónakja lyukait. Közben megírta a magányos gyöngyfűzők sóhajáról szóló eposzát.
Magát Bolyai Jánosnak képzelő, homlokán 100+1+1=? feliratot viselő társunk azzal macerált bennünket, hogy írjunk már a tenyerére egy jó verset. Én írtam. Ime: "Vers".
Természetesen kattogtak a fényképezőgépek. Egy szögedi Ö bötűre formázott társunk próbálta a lehető legjobb pózban, a mennyezetről megörökíteni Főnővér barátságos elszántságát.
De a mai napig nem tudta átküldeni a képeket a kék-szomszédba.
Őt kisegítendő, egy, a hajában vörös masnikat viselő, szende szűznek tűnő lány a plafonra a nemi vágy felkeltésére alkalmasnak tűnő képeket vetített.
Fényképészünk le is ugrott a mennyezetről, hogy jobban lássa az alkotást. Még most is ápolják.
Másik betegtársunk szóbaelegyedett a japán fuvarossal az autók karosszéria javításából kifolyólag. Olyan szépen beszélt hozzá, hogy a lestrapált, 2008-as japán modell megrázta magát, és hipp-hopp a 2009-es pécsi gyártású szuper-modellé véltozott át. Figyelem, az Európai Unióban az egyetlen forgalmazható szabvány!
Egy szem-(p)illantás alatt a terem közepén termett egy ápolt társunk, és énekével elkápráztatott bennünket. Dörzsöltük is keményen.
Szerenycsére jött a sószóró, azt mondta, hogy ez minden bajra ír.Azóta nem látunk.És nem írunk.
Akkor felállt a győztes, és szépen megfogalmazott beszédében tudatta velünk, hogy a legközelebbi farsangi talin mégis Ő lesz a dugóhúzó, nem pedig én. Tudomásul vettem. Megneveztem segédeimet.
Szerencsére ételből nem volt hiány. Egy angyali mosolyú baba reklámozta az egészséges életmód természtes eledeleit. Olyan szép volt, és hittem Neki. Rendeltem is egy csülköt pékné módra.
Levezetésképpen töltött káposztát serpenyőben. Igaz, a serpenyőt kicsit nehéz volt lenyelni.
Most zárom soraimat, mert jöttek az ápolók, és visznek elektro-sokk-ra.Vazze! Megint kiverem a biztosítékot.De nem baj. Kedvesem becsempészte hozzám a gyertyának álcázott gyertyát.
Hogy mondta Goethe? " Mer licht?" Ami azt jelenti, hogy .........