a mai napon tenger-ízű könnyek csordulnak le arcodon. a múlt képei peregnek elme-vetítődben, és a magány ott ül vetetlen ágyadon. tollad írja rendezett sorba a régvolt-idéző szavakat. szépen szólnak a gondolatok, de ettől a fílm már régen megszakadt. csukd be magad mögött múltad kapuját! nyiss a holnapra ablakot, és vedd fel a zsebemből porba hullott jövő aranyát!
