mindennapi kenyerünk
éhezem a szót, éhezem a csendet. körülöttem zivatar, próbálom a rendet. nyúl a kezem falatért, messze kínál,árván. nem hajlok le garasért, megalkuvón, gyáván. eljön majd a mi napunk, a lakoma napja. mindennapi kenyerünk jó kezünk dagasztja.
|
|