elmúltak felettünk az évek.
a zongora korszaka lealkonyult.
a poharakat tesszük dobozba,
a díszpálma levele is lekonyult.
zárjuk be mostan a kocsmát.
volt, van, és lesz még ilyen
csupán, a cégtáblát kell levenni,
hogy ne maradjon emlék, semmilyen.
húzzuk együtt a kordét.
két kereke négyfele áll.
előttünk az útnak hosszú vége,
fülünkbe a szél muzsikál.
viselünk magunkon göncöt,
amit a bőkezű Isten adott.
de húzzuk csak együtt a kordét,
és bízunk egy szebb holnapot.