gyertyák az égben
a hideg kövön a gyertyák pislákolva égnek. egy erősebb széllökés elfújja gyenge lángjukat. a virágok elhervadtak, siratják lehullott szirmukat. az emlékezés most egyedül van. csendes szavára csak néhány rigó felel. kérdezik tőlem, hogy itt, a földön velünk meddig leszel? fázósan összehúzom kabátomat magamon. hideg lehellete van most a szélnek. de nem borzongok. mert tudom, hogy ott, fent az Égben a gyertyák örökké égnek.
|
|