48
nem engedek a 48-ból,
mert már elteltek ezek az évek,
és félek, hogy
az idő visszafelé nem forgatható.
makacs dolgok a tények,
de azért harcol a lélek, hogy
megoldja, ami nem megoldható.
egyszerű, hogy mit kell tennem,
a sufniból poros űrhajómat elővennem,
és ezzel a fénysebesség meglovagolható.
visszamegyek az időben, és a térben,
újra fiatal leszek, és elérem,
hogy vagyok megint iskolapad-koptató.
de jönnek majd újra a kemény vizsgák,
így hát mondom a múlt-jövőnek, hogy viszlát,
és maradok a mában 50 felé cammogó.
közben írom a jobb-rosszabb verseket,
telik velük a poros polc,
és vagyok megint újra 48.
|
|