egyedül, vagy társas magányban élünk. dumálunk a szószátyár csenddel, hallgatjuk a néma éjszaka dübörgó zajait, vacsorára egyedül fogyasztjuk az íztelen Időt, feküdni üres ágyba még a gondolatától is félünk. befogjuk süket fülünket, hogy ne halljuk az üvöltő csendet, behúnyjuk vaksi szemünket, hogy ne lássuk a szanaszét rendet. jőjj hát hozzánk, legyél tagunk, postacímünk minden társunk tudja, beszélgetünk, verset írunk, Rád is vár a magányosok virtuális klubja.
