adj levegőt!
tüdőmbe szorult a csend.
mellkasomra ráült a magány.
fulladnak vánszorgó perceim,
gyökerestől furdulnak ki magukból
a kiszáradt fák.
a hőség az ablakot nyalja.
vonva rá izzó szemfedőt.
ne engedd, hogy megfulladjak!
adj nekem levegőt!



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=8240