hajad mindig naprakész. ruhád naponta kétszer váltod. szájadban cigaretták sora, söröd íze a szádban, mert Te vagy a presszók asszonya. szépséged már a múlté, igaz, még ma is csábító, arcodon barázdát vágott az élet, de " hol van már a tavalyi hó?" szép tested nyomát őrzi sok-sok paplan, múltadban rossz válás nyoma. érted versengő vendégek hadserege, sértődött volt-szeretők, mert Te vagy a presszók asszonya.
