ott várlak majd, hol
a düledező templomtorony
takarót terít a tétova estre.
ott várlak majd, hol
csintalan csillagok gyúlnak
féktelen táncos kedvre.
ott várlak majd, hol
megpihen a fáradt gond,
és leteszi könny-saruját.
megtörli múlt-írta homlokát,
majd felveszi holló-köpenyét,
és átlépi egy új templom kapuját.